Nagyon sok eseményben volt részem pedig az elmúlt hónapban is.
Előadás - előadás után. Négy színházi darabot is láttam:)
A Lili bárónőt
a Csókos asszonyt kétszer is, (más szereposztásból, és más helyről)
A Menyasszonytáncot, már kinéztük korábban, de most került rá sor.
Mindegyik előadás fantasztikus volt! Nagyon jól éreztük magunkat! Utána még pár napra Miskolcra utaztunk, de siettünk haza, mert itthon meg Szalagavatóra mentünk.
Szóval mindig van valami. (persze rossz napok is, betegség, orvoshoz való járkálás, de ezt el kell fogadni, mondom magamnak! Ez van:) )
*************
Egy kis ízelítő az Operett Színház oldaláról:
Huszka Jenő - Martos Ferenc - Lili bárónő
Műfaj: Operett-fantázia
Helyszín: Raktárszínház
"Érdekel a szituáció" - mondja a nincstelen gróf, amikor komornyik-ruhába bújva vállalja, hogy szolgálatba áll a gazdag bárónál és leányánál. A gróf, aki komornyikot alakít, egyébként sikeres színpadi szerző; a lány, aki szerelmes lesz a komornyikba, színésznői álmokat dédelget. A színésznő, aki a szomszéd birtokon nyaral, meg akarja szerezni a színpadi szerzőt; a lány a komornyikot; a lány apja pedig a grófot. A Lili bárónő "szituációjában" mindenki akar valakit - mindenki mást és mégis ugyanazt.
A Huszka Jenő nagyszerű slágereivel dús operett-álomja a szenvedély és a komikum végletes formái közé vezet - egy meglehetősen szűk, intim térben, a Raktárszínházban. A kettő találkozásából születő feszültség adja azt az energiát, melynek köszönhetően az előadás szétrobbantja a műfaj hagyományosan elfogadott kereteit.
A Lili bárónő ezúttal egyszerre több és kevesebb is egy nagyoperettnél: csupán kilenc színész, egy zenész és egy hihetetlen történet.
Műfaj: Operett
Helyszín: Operettszínház
Mi muzsikus lelkek, Most, amikor minden virág nyílik, Gyere, te nímand!, Van a Bajza ucca sarkán egy kis palota, Látta-e már Budapestet éjjel, Asszony, asszony, csókos asszony, Asszonykám, adj egy kis kimenőt!, Los Angeles, Éjjel az omnibusz tetején - ugye ismerősek ezek a dalok?!
Igen, kedves nézőnk, ezek az örökzöld zseniális slágerek - és még jó pár - ebben a darabban hangzanak el. Ugye ennél nem is kell több, hogy vonzóvá tegye az előadást? Pedig még rengeteg dolog van: kitűnő színészek, remek táncok, és humor, nevetés, kacagás! És egy nagyon jó történet:
Pesten, a Józsefvárosban, a Nagytemplom utcában Katóka ünneplésére készül a háznép. Katóka, teljes nevén Pünkösdi Kató, ugyanis színinövendék és éppen előadása volt a színházban, ahol a Csókos asszony című operett címszerepét játszotta. Nevelőapja, Kubanek Tóbiás hentesmester és a háznép Katóka és Dorozsmai Pista eljegyzését szervezi.
Közben Báró Tarpataky, a híres mecénás érkezik a Nagytemplom utcába, mert látta Katókát a délutáni előadáson. A bárónak nagyon tetszett, és meghívja a lányt Bajza utcai palotájába. Katóka nem fogadja el a meghívást. Dorozsmai nem tudta visszaszerezni a zálogba adott jegygyűrűket, ezért elmenekül az eljegyzésről egy esti privát orfeumi fellépésre. Az eljegyzésre összegyűlt vendégek már csak a vőlegényt várják, de ő nincs sehol. Katóka teljesen összeomlik, és elrohan a Nagytemplom utcából a Bajza utcába...
Az előadás a Thália után 2013 őszétől nagyszínpadon, az Operettszínházban éled újra
- a műfaj fiatal és örök sztárjaival!
Műfaj: Klezmer-operett
Helyszín: Operettszínház
A világ első klezmer-operettje - Indig Ottó Torockói menyasszony című színműve nyomán - a Budapesti Operettszínházban!
A történet egy erdélyi román-magyar-zsidó településen játszódik. Bárány András - a módos gazda fia - éppen legénybúcsút tart, házasságra készül a szegény, de igen szemrevaló Patkós Rózsival. Ez a legénybúcsú kissé elhúzódik, ugyanis, mint kiderül, Rózsi nem rendelkezik az esketéshez szükséges papírokkal. Miután szülei meghaltak, se ház, se pénz, se a lányra vonatkozó papír - születési okirat vagy keresztlevél - nem maradt utánuk. A lány az uradalomban dolgozik, és ott is lakik. Cosma jegyző - Majzikné tanácsára, aki mindent tud, ami az utóbbi 50 esztendőben itt a településen történt - a Kolozsvári Gyermekmenhelyhez fordul információért. A menhely válaszából kiderül: Rózsi valóban nem a Patkósék lánya, csupán örökbe fogadták, s sajátjukként nevelték fel. Az igazi apa, néhai Blum Salamon malomtulajdonos, az anya pedig a megejtett mindenes Weisz Regina, aki a szülés után hamarosan elhunyt. A "bűnjelet" titokban adták be az otthonba.
Tehát kiderül, hogy az eddig kereszténynek hitt Rózsi, tulajdonképpen zsidó! Amiről fogalma sincs, hogy micsoda! Hiszen eddig hithű katolikusként járt a templomba, gyónt és áldozott, s ha valami problémája volt, Szent Antalhoz fordult segítségért. Bárány András összeroppan a szörnyű fordulat hatására. Nem elég, hogy a menyasszonya lelenc, ráadásul még Blum lány is?! Úgy érzi, el kell tűnnie, el kell menekülnie a világból. Apja tiltakozása ellenére önként jelentkezik katonának.
Rózsi hiába védekezik azzal, hogy "Nem mindenki olyan szerencsés, hogy oda szülessen, ahová szeretne!", eddigi környezete, ismerősei, barátnői is kitaszítják. A kétségbeesett Rózsit a helység zsidó kocsmárosa, a filozofikus hajlamú Herskovics bácsi veszi védőszárnyai alá. Otthont nyújt neki és - a maga módján - tanítani kezdi új hitére.
Blum Salamon felesége először felháborodik, mikor kiderül elhunyt férje csapodársága, majd kíváncsi lesz Rózsira. Mindig is gyermeket szeretett volna, és ez a törvénytelen perszóna mégis csak Blum-ivadék... Mellesleg Blumnénak valamikor Herskovics is udvarolt, de az asszony - ki tudja miért? - mégis csak a gazdag malomtulajdonost választotta. Blumnénak megtetszik Rózsi, és a lányaként szeretné nevelni, magával vinné a jómódba, a zsidó közösségbe. Csakhogy ott sem fogadják el, onnan is elüldözik a szerintük nem közéjük való, "lényegében még keresztény" teremtést...